A hűtlen kezelés tényállása viszonylag rövid, ugyanis az követi el, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz.

Megfordítva és leegyszerűsítve a hűtlen kezelés vagyoni hátrányt okozó visszaélés az idegen vagyon kezelésére vonatkozó megbízatással. A megbízás - melynek alapja lehet jogszabály, hatósági határozat, szerződés - feltételezi a vagyonnal való rendelkezési jogot is. Idegen vagyon lehet minden olyan ingó, vagy ingatlan vagyon, amely nincs az elkövető tulajdonában, sem birtokában.

A vagyonra vonatkozó tulajdonos személye közömbös, így az lehet magán, vagy közvagyon. Az a körülmény, hogy az elkövető a gazdasági társaságban résztulajdonos, nem változtat azon, hogy a társaság vagyona számára idegen vagyon. A hűtlen kezelés szempontjából idegen a közös vagyonnak az a része is, amely más tulajdona (ez azonban nem érvényes a házassági életközösség fennállása alatt az együttélésből származó közös vagyonra).

A hűtlen kezelés elkövetője az lehet, akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, így a tettese (társtettese) csak az lehet, aki a dolgot kezeli, akire a vagyonkezelői megbízatás kiterjed. A cselekményt bűnrészesként (felbujtó, bűnsegéd) azonban bárki megvalósíthatja.

A vagyonkezelés a vagyonnal való gazdálkodást jelenti. Ebből több dolog is következik, egyrészt nem minősül vagyonkezelőnek a felelős őrző vagy a megbízás nélküli ügyvivő. Másrészt a hűtlen kezelés eredménye a vagyonkezelési kötelezettség megszegésével okozati kapcsolatban beálló vagyoni hátrány. A vagyoni hátrány a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny, ugyanis a vagyonkezelői kötelezettség nem csak a vagyon megóvását (felelős őrzés), hanem a vagyon esetleges gyarapítását is magában foglalja. A gazdasági tevékenység folytatásának szükséges velejárója ugyanakkor a kockázatvállalás, amelynek mértékét a vagyonkezelői megbízás behatárolhatja. Büntetőjogi felelősséget az ennek keretein túllépő - komoly vagyonvesztéssel járó - kockázat vállalása vonhat maga után.

A hűtlen kezelés szándékos bűncselekmény. A vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályok szándékos megszegésén túlmenően az ezzel okozati összefüggésben bekövetkező vagyoni hátrány tekintetében legalább eshetőleges szándéknak kell fennállnia. A kötelességszegés akkor mondható szándékosnak, ha az elkövető tudja, hogy őt milyen konkrét - mérlegelést nem tűrő - kötelesség terheli, és felismeri, hogy az azt figyelmen kívül hagyó magatartása folytán vagyoni hátrány keletkezhet, mely következményt kívánja, vagy az iránt közömbösen cselekszik. Így például az önkormányzati képviselő, aki az önkormányzati vagyon pályáztatás nélküli elidegenítése kérdésében igennel szavaz, belenyugszik az áron aluli értékesítés folytán beálló vagyonvesztés lehetőségébe. Ehhez képest nem tudatos gondatlanságról, hanem eshetőleges szándékról van szó, így cselekménye hűtlen kezelést és nem hanyag kezelést valósíthat meg (EBH 2019.B.15.).

Hanyag kezelésért ugyanakkor az vonható felelősségre, akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz. A hanyag kezelés esetében tehát megjelenik a gondatlanság, amelynek a mérlegelése alapos körültekintést igényel, egyben a vagyonkezelési megbízásnak törvényen kell alapulnia.

Az EBH 2015.B.3. sz. elvi határozatban a Kúria kifejtette, hogy amennyiben a megbízás a vagyonnal való teljes gazdálkodásra kiterjed, a szokásost meghaladó kockázatvállalás esetében sem állapítható meg a kötelességszegés, ha a vagyonkezelő a kockázatvállalással a megbízó számára kedvezőbb vagyoni helyzetet szándékozik teremteni, s az ehhez szükséges körülményeket kellő körültekintéssel vette figyelembe.