Költségvetést károsító bűncselekmények
Társulásunk kiemelt szakterületébe tartoznak a költségvetést károsító bűncselekmények, ezek közül a leggyakrabban előforduló elkövetések a költségvetési csalást (adócsalást) érintik, és jellemzően fiktív számla befogadásával és a számla Áfa tartalmának levonásba helyezésével valósul meg.
Szintén gyakori elkövetési magatartás az olyan Áfa levonása, ahol a számla ugyan nem fiktív, mert a számlakiállító teljesített, de a számlázási láncolatot eleve csalárd (csalási) szándékkal hozták létre.
A Nemzeti Adó-és Vámhivatal 2011-es megalakulásával a két fő szakterület (adózási, rendészeti és bűnügyi) egy kézbe került, ezzel új távlatokat nyitott a hatékony adóbeszedés, ellenőrzés és bűnügyi felderítés, nyomozás előtt.
A két szakterület együttműködése a büntetőügyekben is megfigyelhető, amikor az adózási szakterület vizsgálata során feltártakat a bűnügyi szakterület használja fel a nyomozás során.
Észrevehetően egyre gyakoribb célja a jogkövetési vizsgálatoknak, hogy ennek során az adóhatóság egy későbbi nyomozáshoz, vagy már egy ismeretlen elkövetővel szemben folyamatban lévő nyomozáshoz az adóeljárás során gyűjtsön be adatokat és bizonyítékokat, melyeket a későbbiekben már a büntetőeljárás során használhat fel.
Az adóhatóság hatalmas adatállománnyal rendelkezik, ezeknek forrása a saját ellenőrzések és felderítések mellett az online pénztárgépek és az online számla rendszer adatai, továbbá a foglalkoztatási adatok, és a NAV saját adatbázisai. Rendelkezésére állnak ezek mellett természetesen egyéb adatok is pl. cégbíróságoktól, kormányhivataloktól stb.
Látni kell, hogy az adóhatóság által feltárt jogsértések 90 százaléka az általános forgalmi adóhoz kapcsolódik. Az adócsalások, költségvetési csalások egy nagy része a klasszikus láncügyletes áfacsalás, a másik része a foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Mindkettő, de az első eset különösen szervezetten felépített és irányított tevékenységet feltételez.
NAV 2024-es évkönyve szerint, a bűnügyi szakterülete által elrendelt nyomozások száma meghaladta a 3 ezret, A feltárt bűncselekményekhez kapcsolódó elkövetési érték közel 62,7 milliárd forint volt. A felderített elkövetési értéken belül a költségvetési csalás okozta vagyoni hátrány 65,9 százaléka költségvetési csalás körében elkövetett bűncselekményekhez kapcsolódott.
Egy büntetőeljárás során már egészen más tények kerülhetnek elő, mint egy adóellenőrzés során. A büntetőeljárás során a hatóság rendelkezésére álló fegyvertár is sokkal szélesebb (kényszerintézkedések, zár alá vétel stb.) és sokkal szigorúbbak az eljárási szabályok is, mint egy adóeljárás esetében. Sok esetben az ügyfélnek csak egy egyszerű jogkövetési vizsgálatról van tudomása, ugyanakkor már nyomozás folyik ellene, mely során az új büntetőeljárási törvény adta lehetőséggel élve a nyomozók szélesebb jogkörrel folytathatnak titkos információgyűjtést (pl.: telefonlehallgatás), vagy tehetnek intézkedéseket a cégével szemben.
A költségvetési csalást ugyan csak szándékosan lehet elkövetni, azonban fontos kiemelni, hogy amennyiben gazdasági esemény során, vagy a partnere kiválasztásában nem járt el megfelelő körültekintéssel, az ugyan csak egyfajta gondatlanságként értékelhető, ami a büntetőjogi felelősséget semmiképpen sem alapozhatja meg, de már elegendő ahhoz, hogy az adóellenőrzés során az adóhatóság az adólevonási jogot elvitassa, és adóbírságot is kiszabjon.
Látható, hogy a NAV bűnügyi és adózási szakterülete hatékony az adóellenőrzések, és bűnügyi felderítések terén, ezért fontos, hogy képviseletét adózásban és büntetőügyekben is jártas védőcsapatra bízza!
