Irodánk ugyancsak fontos, kiemelt szakterülete a korrupciós bűncselekményekkel összefüggő büntetőeljárásokban történő jogi képviselet. Ezek az ügyek különös súlyúak, mivel a korrupció eredményeként megszülető döntések a gazdasági életben és a hivatalos eljárások során is jogszerűnek látszó formában jelennek meg, ezáltal aláássák a közintézményekbe, szervezetekbe és a szabályszerű működésbe vetett közbizalmat. A jogalkotó ezért e cselekményeket kiemelten szigorúan szankcionálja.
A korrupciós bűncselekmények sajátossága, hogy szükségszerűen több szereplőt érintenek: minden esetben megjelenik az ún. aktív és passzív oldal, amelyek egyaránt büntetőjogi felelősséggel tartoznak. A jogellenes előnyt adó vagy ígérő fél az aktív vesztegető, míg az előnyt kérő vagy elfogadó személy a passzív vesztegető. A védekezés során ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a szerepek, szándékok és konkrét magatartások pontosan elkülöníthetők és bizonyíthatók legyenek.
A gyakorlatban leggyakrabban előforduló korrupciós bűncselekmények közé tartozik a vesztegetés és a hivatali vesztegetés, a vesztegetés elfogadása, valamint a befolyás vásárlása és a befolyással üzérkedés. A hivatali változatok kizárólag hivatalos személyekhez és hivatalos eljárásokhoz kapcsolódhatnak, ami az eljárások jogi megítélését és bizonyítását különösen összetetté teszi.
A vesztegetés megvalósulhat már azzal is, ha valaki jogtalan előnyt ad vagy ígér azért, hogy a megvesztegetett személy kötelességét megszegje. Fontos hangsúlyozni, hogy a jogtalan előny nem kizárólag anyagi jellegű lehet, hanem bármely olyan kedvezmény, amely az érintett személy vagy harmadik fél számára előnyt jelent. A jogtalan előny elfogadása önmagában is önálló bűncselekményt valósít meg. A korrupciós bűncselekmények – jellegükből adódóan – kizárólag szándékosan követhetők el, így a bizonyítás minden esetben a tudati elemek részletes vizsgálatára irányul.
A befolyással üzérkedés és a befolyás vásárlása szintén tipikus korrupciós tényállások, amelyek hivatalos eljárásokhoz kapcsolódnak. Ezekben az esetekben az egyik fél arra hivatkozik, hogy hivatalos személy döntését képes befolyásolni, míg a másik fél ezért jogtalan előnyt ad vagy ígér. Az ilyen ügyekben különösen nagy jelentősége van a kommunikáció, a kapcsolati háló és az állított befolyás valós tartalmának jogi elemzésének.
Amennyiben korrupciós ügybe keveredett, válassza védőcsapatunkat, hogy a megfelelő védelemben részesüljön.
A Büntető Törvénykönyv a hűtlen kezelés tényállását a vagyon elleni bűncselekmények körében szabályozza, a hűtlen kezelést emellett a büntetőeljárási törvény kiemelt gazdasági bűncselekményként definiálja, ez nem véletlen, hiszen adott esetben szorosan kapcsolódik mind a gazdasági, mind a politikai értelemben vett korrupcióhoz, sok esetben annak eredménye.
Alábbi cikkünkben a nyomozás során, akár már a gyanúsítást megelőzően alkalmazható kényszerintézkedések közül a házkutatás intézményét mutatjuk be. Kitérve, hogy hol és mikor, illetve milyen feltételek mellett alkalmazható, és hogyan is néz ki a gyakorlatban.Házkutatás során a nyomozóhatóság mit tehet meg, milyen jogorvoslatok állnak a kényszerintézkedést elszenvedő rendelkezésére és, hogy miért fontos az azonnali és gyors ügyvédi képviselet, védelem?
A büntetőeljárások világában az elektronikus bizonyítékok szerepe az elmúlt években látványosan felértékelődött. Míg korábban a bizonyítás középpontjában elsősorban a tanúvallomások, az okiratok és a hagyományos tárgyi bizonyítási eszközök álltak, ma már számos ügyben a digitális adatok adják a tényállás feltárásának egyik legfontosabb alapját. Mobiltelefonok, üzenetváltások, e-mailek, helyadatok, kamerafelvételek, közösségi médiából származó információk, illetve különböző online szolgáltatásokhoz kapcsolódó naplóadatok mind olyan források lehetnek, amelyek meghatározó jelentőséggel bírnak egy büntetőügy megítélésében.
