A NAV ellenőrzési szakterületének a feladata, hogy az adóbevallásokat, az ezekhez kapcsolódó gazdasági eseményeket megvizsgálja, adott esetben már egy adóellenőrzés során az adókülönbözetet és az adóhiányt megállapítsa, vagy mulasztás feltárása esetén megbírságolja a vizsgált adózót.
A jogkövetési vizsgálat és az adóellenőrzés között a fő különbség, hogy amíg a jogkövetési vizsgálat nem teremt lezárt időszakot, addig az adóellenőrzés igen. Vagyis amennyiben egy adózónál adóellenőrzés indul, akkor beáll az önellenőrzési tilalom, melynek következtében az adott adónem és időszak önellenőrzéssel nem módosítható
Tapasztalataink szerint, egyre gyakoribb célja a jogkövetési vizsgálatoknak, hogy egy későbbi, vagy már egy ismeretlen elkövetővel szemben folyamatban lévő nyomozáshoz gyűjtsön be adatokat és bizonyítékokat, melyeket a későbbiekben már a büntetőeljárás során használhatnak fel a nyomozók.
Amennyiben az adóellenőrzést korábban nem előzte meg jogkövetési vizsgálat, ahol már a vizsgálatot lezáró jegyzőkönyvben eltérés, vagy valamilyen szabálytalanság került feltárásra, amely a megindított adóellenőrzést indokolta, akkor valószínűsíthetjük, hogy az adóhatóságnak más forrásból, vagy más adózónál (partnernél) folytatott vizsgálat, illetve a NAV saját kockázatelemzése alapján már rendelkezésére áll olyan információ, ami az ellenőrzésre történő kiválasztási kockázatot megalapozta.
Egy büntetőeljárás során már egészen más tények kerülhetnek elő, mint egy adóellenőrzés során. A büntetőeljárásban a hatóság rendelkezésére álló fegyvertár is sokkal szélesebb (kényszerintézkedések, zár alá vétel stb.) és sokkal szigorúbbak az eljárási szabályok is, mint egy adóeljárás esetében. Sok esetben az ügyfélnek csak egy egyszerű jogkövetési vizsgálatról van tudomása, ugyanakkor már nyomozás folyik ellene, mely során az új büntetőeljárási törvény adta lehetőséggel élve a nyomozók szélesebb jogkörrel folytathatnak titkos információgyűjtést (pl.: telefonlehallgatás), vagy tehetnek intézkedéseket a cégével szemben.
A jogkövetési vizsgálat megnyugtató lezárásához, illetve az adóellenőrzése sikeres befejezéséhez elméleti és gyakorlati adójogi és adóeljárási ismeretek, ugyanakkor ügyvédi rutin is szükséges, ezért nagyon fontos, hogy mind adóügyekben, mind gazdasági büntetőügyekben jártas védőügyvéd csapatra bízza az Ön és cége képviseletét.
A Büntető Törvénykönyv a hűtlen kezelés tényállását a vagyon elleni bűncselekmények körében szabályozza, a hűtlen kezelést emellett a büntetőeljárási törvény kiemelt gazdasági bűncselekményként definiálja, ez nem véletlen, hiszen adott esetben szorosan kapcsolódik mind a gazdasági, mind a politikai értelemben vett korrupcióhoz, sok esetben annak eredménye.
Alábbi cikkünkben a nyomozás során, akár már a gyanúsítást megelőzően alkalmazható kényszerintézkedések közül a házkutatás intézményét mutatjuk be. Kitérve, hogy hol és mikor, illetve milyen feltételek mellett alkalmazható, és hogyan is néz ki a gyakorlatban.Házkutatás során a nyomozóhatóság mit tehet meg, milyen jogorvoslatok állnak a kényszerintézkedést elszenvedő rendelkezésére és, hogy miért fontos az azonnali és gyors ügyvédi képviselet, védelem?
A büntetőeljárások világában az elektronikus bizonyítékok szerepe az elmúlt években látványosan felértékelődött. Míg korábban a bizonyítás középpontjában elsősorban a tanúvallomások, az okiratok és a hagyományos tárgyi bizonyítási eszközök álltak, ma már számos ügyben a digitális adatok adják a tényállás feltárásának egyik legfontosabb alapját. Mobiltelefonok, üzenetváltások, e-mailek, helyadatok, kamerafelvételek, közösségi médiából származó információk, illetve különböző online szolgáltatásokhoz kapcsolódó naplóadatok mind olyan források lehetnek, amelyek meghatározó jelentőséggel bírnak egy büntetőügy megítélésében.
